Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel lelked!

Kell-e tanítanom másokat a jóra?
Hányan áhítoznak néhány, kedves szóra?
Oly sokan szeretnék, s félnek elfogadni.
Azt hiszik cserébe, kell valamit adni!
Talán túl nagy lépés? Nem létező álom?
Hiszem, ha akarom, titkát megtalálom!
Csak akkor működhet, ha mások megértik,
ha a szeretettől szívüket nem féltik.

Csak egyként javítunk ezen a világon,
ha át tudunk lépni falakon, határon,
mely elszakít minket isteni valónktól,
elválaszt a léttől, a bennünk lakótól.
Figyeld hát az érzést, mely lelkedben ébred,
kövesd vágyaidat, ez vezessen téged!
Tudd meg, ez a világ, nem más, mint egy játék,
s maga a teremtés, az isteni ajándék.

És ha az életed csak egy játék lenne,
mit keres félelem és aggódás benne?
Haragod és dühöd, engedd el, bocsáss meg!
Saját vétkeidet egyszerűen bánd meg!
Szabadítsd fel lelked, súlytalanná téve,
s lásd meg az igaz fényt, sötétből kilépve!
Próbálj végre élni, s ne féld a halálod!
Az életed kulcsát magadban találod!

Keresd meg e kulcsot, s szabadítsd ki magad,
bilincseid dobd el, s lásd azt, ami marad!
Nyisd fel csukott szemed, így nézd a világot,
terhek nélkül, hidd el, sokkal szebbnek látod.
És ha már szabad vagy, s a szenvedésnek vége,
szálljon szép szívedre tiszta fény és béke!
Kezdj el másokért is megnyílt szívvel tenni,
engedd a lelkedet őszintén szeretni!

Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel lelked!